Norv�gia f�ldrajza �s �ghajlata

 

 

Norv�gia �szak-Eur�pa �llamainak egyike, Sv�dorsz�ggal, Finnorsz�ggal �s Oroszorsz�ggal hat�ros. Nyugati partjait a Norv�g-tenger, d�lit az �szaki-tenger, �szakit a Jeges- �s Barents-tenger mossa. Skandin�v-f�lsziget nyugati partja el�tt sz�mtalan, t�bb ezer sziget sorakozik, melyek ugyancsak Norv�gi�hoz tartoznak.

 

Az orsz�g ter�let�nek nagy r�sz�t hegyek bor�tj�k, a norv�g-sv�d hat�ron fut a Skandin�v-hegys�g, mely k�ls�re egy magas l�nchegys�g l�tv�ny�t kelti, ugyanakkor egy r�gi r�ghegys�g genetik�j�val rendelkezik. Ezt a l�tszatot a j�gkorszak vastag j�gtakar�j�nak k�sz�nhet�en �rizhette meg. A j�gkorszak csipk�s gerinceket, magashegys�gi formakincseket, hatalmas fjordokat (Trondheim-fjord, Oslo-fjord, Porsanger-fjord, Varenger-fjord...stb.), fjelleket (Dovre-fjell) hagyott maga ut�n. A Skandin�v-hegys�g a t�rs�g legf�bb �ghajlat �s v�zv�laszt�ja. Az orsz�g ter�let�nek egy r�sze alatt �si massz�vumdarab tal�lhat�. Norv�gia csaknem teljes ter�let�re az �ce�ni kl�ma a jellemz�, mely els�sorban az �szak-Atlanti-(meleg)-tenger�raml�snak k�sz�nhet�. �gy a kik�t�k sosem fagynak be. Tal�lunk m�g tajga �s tundra kl�m�j� ter�leteket is,

 

Norv�gia leg�szakibb sziget�n, a Spitzberg�kon az �lland�an fagyos �ghajlat a jellemz�. A csapad�k mennyis�ge 300-1800 mm k�z�tt mozog az �ghajlati ter�leteknek megfelel�en. Itt tal�lhat� Eur�pa egyik legcsapad�kosabb pontja – Bergenben m�r 2000 mm-t is m�rtek. A foly�k r�videk, b�v�z�ek �s nagy es�s�ek, amikre sz�mtalan v�zer�m� �p�lt, �gy 1 f�re jut� energiatermel�sben Norv�gia a vil�gels�. A naps�t�ses �r�k sz�ma igen alacsony, a sarkk�r�n t�li ter�letein el�fordul, hogy f�l �vig nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap . Mager�ya sziget�n tal�lhat� Eur�pa leg�szakibb pontja a Nordkapp. Norv�gia el�ter�ben a tenger alatt hatalmas mennyis�g� �s kiv�l� min�s�g� f�ldg�z �s k�olaj tal�lhat�. Az orsz�g Eur�p�ban az els� sz�m� kitermel�k k�z� tartozik.

 

Az orsz�g ter�let�nek t�bb, mint negyed�t erd�ss�gek bor�tj�k, amik hajdan�n sokkal nagyobb kiterjed�s�ek voltak. A cs�kken�s a haj��p�t�snek k�sz�nhet�, valamint hogy a fa az els� sz�m� �p�t�anyag is.

 

Forr�s: http://europailatnivalok.blogspot.hu/2010/05/norvegia.html