Norvégia földrajza és éghajlata

 

 

Norvégia Észak-Európa államainak egyike, Svédországgal, Finnországgal és Oroszországgal határos. Nyugati partjait a Norvég-tenger, délit az Északi-tenger, északit a Jeges- és Barents-tenger mossa. Skandináv-félsziget nyugati partja előtt számtalan, több ezer sziget sorakozik, melyek ugyancsak Norvégiához tartoznak.

 

Az ország területének nagy részét hegyek borítják, a norvég-svéd határon fut a Skandináv-hegység, mely külsőre egy magas lánchegység látványát kelti, ugyanakkor egy régi röghegység genetikájával rendelkezik. Ezt a látszatot a jégkorszak vastag jégtakarójának köszönhetően őrizhette meg. A jégkorszak csipkés gerinceket, magashegységi formakincseket, hatalmas fjordokat (Trondheim-fjord, Oslo-fjord, Porsanger-fjord, Varenger-fjord...stb.), fjelleket (Dovre-fjell) hagyott maga után. A Skandináv-hegység a térség legfőbb éghajlat és vízválasztója. Az ország területének egy része alatt ősi masszívumdarab található. Norvégia csaknem teljes területére az óceáni klíma a jellemző, mely elsősorban az Észak-Atlanti-(meleg)-tengeráramlásnak köszönhető. Így a kikötők sosem fagynak be. Találunk még tajga és tundra klímájú területeket is,

 

Norvégia legészakibb szigetén, a Spitzbergákon az állandóan fagyos éghajlat a jellemző. A csapadék mennyisége 300-1800 mm között mozog az éghajlati területeknek megfelelően. Itt található Európa egyik legcsapadékosabb pontja – Bergenben már 2000 mm-t is mértek. A folyók rövidek, bővízűek és nagy esésűek, amikre számtalan vízerőmű épült, így 1 főre jutó energiatermelésben Norvégia a világelső. A napsütéses órák száma igen alacsony, a sarkkörön túli területein előfordul, hogy fél évig nem kel fel, illetve nem nyugszik le a Nap . Mageröya szigetén található Európa legészakibb pontja a Nordkapp. Norvégia előterében a tenger alatt hatalmas mennyiségű és kiváló minőségű földgáz és kőolaj található. Az ország Európában az első számú kitermelők közé tartozik.

 

Az ország területének több, mint negyedét erdősségek borítják, amik hajdanán sokkal nagyobb kiterjedésűek voltak. A csökkenés a hajóépítésnek köszönhető, valamint hogy a fa az első számú építőanyag is.

 

Forrás: http://europailatnivalok.blogspot.hu/2010/05/norvegia.html