Gynyr napstses idben hajztunk ki a pici kiktbl. A hajskapitnytl megtudtam, hogy a tenger fenekn egymssal sszektve vagy szz horog fekszik, s a kvetkez kt rban az lesz a dolgunk, hogy ezeket a horgokat szpen mind felszedjk. Ez gy, lerva, egyszernek tnik, de a valsg azrt bonyolultabb volt. Elszr is el kellett hajznunk az egyik bjhoz, ahonnan gyorsan megtalltuk a tengerre dobott manyagjelzst. Ez mutatta, hogy itt rejtznek a horgok a tengerfenken.
A norvg halsz egy specilis szerszmmal kezdte felszedegetni a horgokat. Az els pr darabon egy darab hal sem akadt, de aztn szp lassan beindult a dolog. Gynyr nagy pldnyok kerltek a hajn elhelyezett ldkba. Az egyiket n is magasba tartottam. Persze amikor a farkval arcon csapott, nagy kiltssal szabadultam meg tle, a jelenlvk harsny nevetse kzepette. Mire a szz horgot felszedtk, legalbb 50-55 hal kerlt a hajra.

Megrkeztek a mltsgteljes sasok
s ekkor tntek fel a fejnk felett a sasok. Eddig a part menti sziklkon ltek, de tudtk, mikor jn el az idejk. n persze mg semmit sem sejtettem. A hrom madr egyre kzelebb jtt, elzavarva ezzel a haj mellett vijjog sirlyokat, akik innentl kezdve tisztes tvolsgbl figyeltk csak a trtnseket. A norvg hajskapitny kzben hatalmas kst vett el, s elkezdte a kifogott halak lefejezst. Az els halfejet mltsgteljesen felmutatta a levegbe, mint kiderlt, ez volt a sasok szmra a hvjel
A kvetkez pillanatban a levgott fej a tengerben landolt, a hrom sas pedig raktaknt csapott le a zskmnyra. Tudtk, hogy csak az egyikk nyerhet. A gyztes itt tnyleg mindent vitt, s pr msodperccel ksbb a zskmnnyal mr messzire szllt. A kt hoppon maradt sas elksrt bennnket a kiktig, de tisztban voltak azzal, hogy szmukra ezen a dlutnon nem jut tbb halfej..
http://www.origo.hu/utazas/europa/20150206-halaszkaland-eszak-norvegiaban.html
|