A Nobel-d�jat a sv�d k�mikus, feltal�l� Alfred Nobel alap�totta. Nobel 1895. november 27-�n kelt v�grendelet�ben rendelkezett �gy, hogy vagyon�nak kamataib�l �vr�l �vre r�szesedjenek a fizika, k�mia, fiziol�gia �s orvostudom�ny, tov�bb� az irodalom legjobbjai �s az a szem�ly, aki a b�k��rt tett er�fesz�t�seivel a d�jat – �s a vele j�r�, jelenleg nyolcmilli� sv�d koron�t (k�r�lbel�l 272 milli� forintot, illetve 0,87 milli� eur�t)  – ki�rdemli. 1968-ban a tudom�nyos munk�ss�g nobeli elismer�se kieg�sz�l a K�zgazdas�gi Nobel-eml�kd�jjal. Ezt a Sv�d Bank (sv�d�l Sveriges Riksbanks) kezdem�nyezte a p�nzint�zet fenn�ll�s�nak 300. �v�ben, s a d�jat hivatalosan Alfred Nobel-Eml�kd�jnak nevezik, nem k�zgazdas�gi Nobel-d�jnak.

Nobel nem egy-egy tudom�nyos p�lya vagy �letm� elismer�s�re sz�nta a d�jat: v�grendelete �rtelm�ben konkr�t teljes�tm�ny�rt, eredm�ny�rt adhat� az �rem – amit a d�j oda�t�l�s�nek indokl�s�ban mindig le is �rnak. Nobel-d�jat a jel�lt csak �let�ben kaphat, �gy a tudom�nyos �let �s az irodalom jelesei k�z�l sz�mos szem�ly v�g�l nem �rhette meg, hogy r� ker�lj�n a sor, holott munk�ss�ga �rdemess� tette volna az elismer�sre. A Nobel-b�ked�j az egyetlen, amit nem term�szetes szem�ly is megkaphat: nem is egy p�lda volt arra, hogy szervezetek kapt�k a b�ked�jat. A tudom�nyok �s az irodalom d�jazottjai azonban csak mag�nszem�lyek lehetnek.

A Nobel-d�jakat a Sv�d Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia �t�li oda, az egyetlen kiv�tel a Nobel-b�ked�j. A Nobel-b�ked�jat oda�t�l� bizotts�got Nobel v�gakarata szerint a norv�g parlament (Storting) v�lasztja a soraib�l.

Az ut�bbi 70 �vben azonban elt�rnek az eredeti gyakorlatt�l, 1936 �ta korm�nytag nem lehet a Norv�g Nobel Bizotts�g tagja, 1977 �ta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azok, �k csak kinevezik a bizotts�got.

https://hu.wikipedia.org