Oslo Norv�gia f�v�rosa. (1624. – 1877. december 31. k�z�tt Christiania, 1878. janu�r 1. – 1924. j�lius 11. k�z�tt Kristiania, de hivatalosan 1925. janu�r 1. �ta ism�t Oslo) Norv�gia f�v�rosa, egyben az orsz�g legnagyobb v�rosa. A t�rt�nelem sor�n k�tszer is nevet v�ltoztatott, el�sz�r 1624-ben IV. Kereszt�ly d�n kir�ly tisztelet�re Christiania, majd Kristiania n�vre, illetve m�sodszor 1925. janu�r 1-j�n, eredeti nev�nek visszav�tel�vel.

A The Economist 2006. janu�ri list�ja szerint Oslo a vil�g legdr�g�bb v�rosa, megel�zve a 14 �ve �len �ll� Toki�t.

Oslo az Oslofjord �szaki v�g�n�l fekszik. A fjord, amelyet a v�rossal �tellenben fekv� Nesodden-f�lsziget csaknem kett�v�g, a v�rost�l d�lre fekszik; a t�bbi ir�nyb�l z�ld dombok �s hegyek veszik k�r�l. A v�ros k�zigazgat�si ter�let�n bel�l 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) �s 343 t� (a legnagyobb a Maridalsvannet) tal�lhat� – ez ut�bbiak egy�bk�nt fontos forr�sai a v�ros iv�viz�nek. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. B�r Oslo n�pess�ge m�s f�v�rosokkal �sszehasonl�tva nem nagy, szokatlanul nagy a ter�lete, melynek k�tharmad�t v�dett erd�k, dombok �s tavak teszik ki. Sz�mos parkja �s ny�lt ter�lete szell�s �s z�ld k�pet ad neki. Nem ritka esem�ny (k�l�n�sen t�len) vad j�vorszarvasok megjelen�se Oslo v�rosiasabb r�szein sem.

Oslo �ghajlata ny�ron viszonylag meleg, a ny�ri h�napok �tlagos napi cs�csh�m�rs�klete meghaladja a 20 �C-ot. �ltal�ban a leh�l�s okt�ber v�ge fel� �rkezik. Az eddig m�rt legmagasabb h�m�rs�klet 35 �C volt (1901. j�lius 21-�n). A telek hossz�ak �s hidegek, a janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 4,3 �C. A h�es�s egyenletesen oszlik el a t�li h�napokban; �tlagosan �vente 30 napig van 25 cm-n�l vastagabb h�takar�. A hidegrekord -27,9 �C (1871 febru�rj�ban). Az �vi �tlagos csapad�kmennyis�g 763 mm, a ny�r enyh�n 

Forr�s: http://wikitravel.org/hu/Oslo