Ahogy a sarkvid�ki tengeri j�g �vr�l �vre egyre kor�bban indul olvad�snak, Norv�gia �s Gr�nland bizonyos r�szein a jegesmedv�k h�trahagyj�k az �sz� j�gt�bl�kat a sz�razf�ld�rt, �s kedvenc t�pl�l�kukat, a f�k�kat a tengeri madarak toj�sai�rt.

T�pl�lkoz�suk ilyet�n eltol�d�sa s�lyos csap�st m�rhet az ap�cal�d, a pehelyr�ce �s a jeges sir�ly n�pszer� k�lt�helyeire - figyelmeztetnek kutat�k a Frontiers in Ecology and Evolution e havi sz�m�ban.  Az eur�pai kutat�csapat az eredm�nyeket a kl�mav�ltoz�s kaszk�dhat�s�nak nevezi, �s felt�rta, hogy az ut�bbi b� 10 �vben a Jeges-tenger j�gtakar�j�nak zsugorod�s�val �sszef�gg�en drasztikus n�veked�s figyelhet� meg a ny�ri f�szekrabl�sokban. A kutat�sban a NASA m�holdas felv�teleit �tv�zt�k felsz�ni megfigyel�sekkel egy k�lt�helyen Gr�nland �szakkeleti r�sz�n, �s n�gyen a norv�giai Svalbard-szigetvil�gon (Spitzberg�k).

Jouke Prop ornitol�gus, a vizsg�lat vezet�je kifejtette, 2004-ben �szlelt�k el�sz�r a f�szekrabl� medv�ket megfigyelt ter�let�k�n, Nordenski�ldkystenben. Az�ta a legt�bb �vben igen s�lyos m�rt�k� volt eme zs�km�nyszerz�s. Megfigyelt�k, hogy a medv�k t�bb mint 200 toj�st faltak be 2 �ra alatt, tavaly pedig egyik eml�tett mad�rfaj toj�sa vagy fi�k�ja sem maradt �ps�gben.  Prop szerint a Svalbvard jegesmedv�i k�z�l t�bb tucat is megtanulta, mikor �s hol juthat �vr�l �vre a legkiad�sabb t�pl�l�khoz. B�r a teljes medvepopul�ci�nak csak kis sz�zal�k�t alkotj�k, a hat�s m�gis katasztrof�lis. Sz�m�t�sai szerint egy �hes medve m�sf�l �ra alatt 50 f�szket rabolhat ki - ez k�r�lbel�l egy 20 kilogrammos toj�sr�ntott�nak megfelel� t�pl�l�khoz juttatja -, miel�tt 12-16 �r�ra �lomra hajtan� fej�t, majd �bred�s ut�n ism�t �jabb falatok ut�n n�zne. A bocsok is r�szt vesznek a rabl�sban, a toj�sokat labdak�nt g�rgetik maguk el�tt, miel�tt megenn�k.

Børge Moe a vizsg�lat m�sik szerz�je hozz�tette, ahogy t�pl�l�kszerz�s�k a j�gr�l a sz�razf�ldre tol�dik �t, a medv�k egyre kor�bban �rkeznek meg, hogy min�l t�bb toj�shoz f�rhessenek hozz�. A kongsfjordeni norv�g term�szettudom�nyi int�zetben dolgoz� szakember hozz�tette, itt m�g csak most kezdik megfigyelni a f�szekrabl�sok ar�ny�nak n�veked�s�t.  A Svalbard d�li r�sz�n, egyes helyeken a medv�k m�r j�nius k�zep�n felt�nnek a k�lt�telepeken. Mik�zben igyekeznek els�k�nt a kiszemelt helysz�nre �rni, Prop sejt�se szerint v�gezet�l abban a kritikus id�szakban toppannak be, amikor a madarak �ppen csak elkezdenek felk�sz�lni a k�lt�sre, ennek folyom�nyak�ppen a sz�rnyasok a k�lt�telepek h�trahagy�s�ra k�nyszer�lhetnek.

Andrew Derocher, kanadai jegesmedve-szak�rt� �s �kol�gus hozz�tette, a tanulm�ny nagyon nyilv�nval� kapcsolatot t�r fel a tengeri j�g zsugorod�sa �s a tengeri madarakat �rint�, egyre n�vekv� m�rt�k� fosztogat�s k�z�tt. �gy v�li viszont, hogy hossz� t�von a madarak t�l�lhetik a medv�ket, mert a tengeri j�g elt�n�se j�val s�lyosabban �rinti majd a ragadoz�kat.

http://www.greenfo.hu/hirek/2015/03/31/feszekrablasra-valtanak-az-ehes-jegesmedvek?referrer=rss