A hsirly a Jeges-tengert krlvev kontinensek legszakibb rszein, valamint a tengerben lev jghegyeken l s klt. Elfordulsi terleteKanada szaki rsztl, Grnlandon, a norvgiai Spitzbergkon s Jan Mayen-szigeten keresztl, egszen Oroszorszg szaki szigetekig terjed. Valsznleg Alaszkban is megtallhat.
A kvetkez orszgokban is megjelent legalbb egyszer: Belgium, Csehorszg, Dnia, Ferer, Finnorszg, Franciaorszg, Nmetorszg,Izland, rorszg, Olaszorszg, Japn, Hollandia, Lengyelorszg, Saint-Pierre s Miquelon, Svdorszg, Svjc s az Egyeslt Kirlysg, valamint a kontinentlis Norvgia s Oroszorszg.

Ezt a sirlyflt, knny megklnbztetni a rokonaitl. 43 centimteres hosszval, inkbb galamszer, s nem Larusszer alakja van. A kifejlett pldny teljesen fehr szn, hinyzik a sirlyflkre jellemz szrke ht. Vastag csre kk, srga vggel. Lbai feketk. Kiltsa, kemny eeeer. A fiatal madrnak a pofja szrke, szrny- s faroktollain fekete szn lthat. A hsirly kt v alatt, ri el a felnttekre jellemz hfehr tollazatot. A klnbz lhelyen lev madarak kztt, megjelensben nincsen klnbsg
A hsirly vndorl madr, tlen dlebbre hzdik, nyron pedig messze szakon klt. Tpllka halak, krill, kagylk, alga s dgk. Felkeresi a grnlandi fkk (Pagophilus groenlandicus) szaporodsi helyeit, hogy elfogyaszhassa az elhunyt pldnyokat s a mhlepnyeket. Rendszeresen kveti a jegesmedvt (Ursus maritimus) is, a maradkokra vgyva.
Ks jnius s augusztus kztt van a szaporodsi idszaka, azonban kora jliusnl hamarbb, nemigen rak tojst. Ha nincs elg tpllk, akkor abban az vben nem klt. ltalban 5-60 kltpr alkot egy kltkolnit, ritkn tallhat egy helyen 100 kltpr. A fszkeket ltalban 10-300 mter magas sziklafalakra rakjk, a fszkek kztt 1-20 mteres tvolsg van. A fszek mohbl, sznbl s egyb trmelkbl kszl, de mindig ott, ahol mr a h elolvadott.
Ezt a madarat igen veszlyeztetik az emberi tevkenysgek. Krosan hat r az olaj- s higanyszennyezettsg, a gymntok kibnyszsa. Az ember, ezek mellett trvnytelenl vadssza a kifejlett madarakat s begyjti tojsaikat.
https://www.newikis.com/hu/wiki/H%C3%B3sir%C3%A1ly
|