B�r a viking � maga a sz� feltehet�en a skandin�v �vik�, �b�l sz�b�l sz�rmazik - porty�kt�l ekkor m�r f�l �vsz�zada jav�ban rettegett Nyugat-Eur�pa, Norv�gia a 800-as �vek k�zep�n m�g kor�ntsem volt egys�ges, ter�let�t sz�mos jarl �s tengeri kir�ly uralta. Ezek egyike volt Sz�phaj� Harald, aki 860 k�r�l megkezdte az orsz�g egyes�t�s�t. A 872 k�rny�k�n a Harsfjordban lezajlott �tk�zetet k�vet�en ez siker�lt is � az er�skez� kir�ly uralma el�l ekkor kezd�d�tt meg a szabads�gkedvel� norv�g harcosok ki�raml�sa Izlandra. (Izland betelep�t�se m�r kor�bban megkezd�d�tt. A sziget h�rom lehets�ges felfedez�je k�z�l kett� norv�g volt.)

Harald 930-ban lemondott tr�nj�r�l fia, V�resb�rd� Erik jav�ra. B�r Harald igen magas kort �rt meg � legkevesebb 90 �v k�r�l j�rhatott ekkor, ezt k�vet�en m�g h�rom �vet �lt � �s term�szetes hal�llal halt meg, ut�daira ez m�r, igazi vikingekhez m�lt�an, nemigen jellemz�. Fia �t �vvel k�s�bb �truh�zta a koron�t fiv�r�re, majd Angli�ba ment, ahol k�tszer is York tr�nj�ra ker�lt, m�g meg nem gyilkolt�k. (A mond�s m�r akkor is igaz volt: Addig j�r a kir�ly a tr�nra, am�g meg nem �lik.) Erik �ccse, majd az �t az uralomban k�vet� fia szint�n er�szakos hal�lt halt. Norv�gia ekkor r�szben Haakon jarl � apj�t a V�resb�rd� fia elevenen meg�gette, �gy joggal �rezhetett n�mi alapot a kir�ly elleni l�zad�sra -, r�szben D�nia fennhat�s�ga al� ker�lt.

Ennek az �llapotnak 995-ben Olaf Trygvesson vetett v�get, aki legy�zte �s meg�lte Haakont, �m uralma csak �t �vig, a svolderi csat�ig tartott. Az �resundban, a D�nia �s Sv�dorsz�g k�zti �tj�r�ban a kir�ly nemcsak Vill�sszak�ll� Sweyn (Anglia k�s�bbi megh�d�t�ja) d�n �s �lb�li Olaf sv�d uralkod� flott�j�val ker�lt szembe, hanem saj�t hazai ellenl�basaival, Haakon fiaival is. A viking-kor legnagyobb tengeri �tk�zet�ben Olaf � b�r vez�rhaj�ja, az 50 m hossz� Nagy S�rk�ny a korszak leghatalmasabb ilyen t�pus� �p�tm�nye volt � alulmaradt a t�ler�vel szemben. A legy�z�tt kir�ly igazi viking m�dj�ra halt meg: miut�n �lve nem akart ellens�gei kez�re ker�lni, teljes fegyverzetben a tengerbe vetette mag�t, �s pajzs�t feje f�l� tartva (nehogy ki tudj�k h�zni) s�llyedt al� a m�lybe.

Norv�gia most ism�t r�szben a jarlok (Haakon k�t fia), valamint r�szben D�nia k�zvetlen uralma al� ker�lt. 1016-ban azonban a Sz�phaj� egyik lesz�rmazottja, a k�s�bbi Szent Olaf az Oslo-fjordban veres�get m�rt hazai ellenl�basaira, �s ezzel a gy�zelemmel fej�re tehette a koron�t. Ezalatt �szak egyik legnagyobb uralkod�ja, Nagy Knut (Vill�sszak�ll� Sweyn fia) megh�d�totta Angli�t, majd 1028-ban Olaf ellen fordult. A veres�get szenvedett norv�g kir�ly Oroszorsz�gba menek�lt, ahonn�t k�t �vvel k�s�bb k�s�relte meg a visszat�r�st. Nem a d�nok � a trondelagi norv�g szabad parasztok �llt�k �tj�t. A stiklestadti csat�ban ugyan Olaf is �let�t vesztette, de az eset m�s szempontb�l is �rdekes: ez volt az els� igazi sz�razf�ldi �tk�zet Skandin�via t�rt�net�ben.

Olaf fia 1035-ben visszafoglalta Norv�gi�t, s�t, 1042-ben a d�n tr�nt is elnyerte. Ut�da apja f�ltestv�re, a kor�bban a biz�nci cs�sz�r test�rs�g�ben szolg�lt Kem�ny Harald lett. Harald volt az utols� a klasszikus viking kir�lyok sor�ban, s hozz�juk m�lt� v�get is �rt. 1066-ban inv�zi�s sereget vezetett Angli�ba, �m a Stamford Bridge-n�l v�vott d�nt� csat�ban �let�t vesztette az angolsz�szokkal szemben. (A norv�g t�bort v�ratlanul megk�zel�t� angol hadat egyetlen viking harcos tart�ztatta fel a Derbent foly� h�dj�n: csak �gy tudt�k legy�zni, hogy a h�d alatt �tkelve a h�t�ba ker�ltek.) Harald hal�l�val egy korszak z�rult le Norv�gia t�rt�nelm�ben.

A norv�g vikingekr�l alkotott k�p azonban csak akkor lehet teljes, ha megeml�tj�k az anyaorsz�gon k�v�li t�rt�n�seket is.

Izlandr�l m�r tett�nk eml�t�st. Innen indultak ki azok a viking haj�sok, akiknek nev�t val�sz�n�leg sokan ismerik: Gr�nland felfedez�je, V�r�s Erik, �s fia, Leif Eriksson, Amerika el�r�je. �s itt most el kell oszlatnunk egy t�vhitet: nos, ez �gy nem igaz! Gr�nland partjait egy Gunnbj�rn nev� norv�g haj�s pillantotta meg el�sz�r � az viszont igaz, hogy Erik exped�ci�ja �rte el el�sz�r a partjait 982-ben. Ugyanez �ll Amerik�ra is: ezt a val�s�gban 986-ban Bjarni Herjolfsson fedezte fel, az � nyomdokain indult �tnak hat �vvel k�s�bb Leif Eriksson. Egy�bk�nt jellemz�, hogy a tagbaszakadt viking harcosok milyen nevet adtak a bennsz�l�tekknek: �skraelingnek�, csenev�sznek nevezt�k el �ket.

Izland mellett egy m�sik f� vonulata is volt a norv�g kiv�ndorl�snak, m�gpedig az �szaki brit szigetek, Orkney, Shetland, �s nem utols�sorban: �rorsz�g. 807-ben jelentek meg az els� norv�g harcosok a z�ld szigeten, ahol sikeresen meg is vetett�k a l�bukat. Az �rekkel � �s olykor a d�n vikingekkel - v�vott folyamatos harcokban f� k�zpontjuk Dublin lett. A norv�g uralom alkony�t itt az 1014-es clontarfi �tk�zet jelentette, de az �rorsz�gi jelenl�tnek csak az � ekkor m�r Angli�t egy �vsz�zada ural� � normannok meg�rkez�se (1169) vetett v�get. (Akik egy�bk�nt rokonaik voltak, hiszen Normandia els� hercege, Rollo feltehet�leg norv�g volt.)

A norv�g vikingek a d�nokkal egy�ttm�k�dve ugyanakkor eg�sz Nyugat-Eur�p�t is retteg�sben tartott�k. A Frank Birodalom ellen int�zett t�mad�saik viszonylag ismertebbek, mi ez�rt most csak k�t, m�s ter�leteket �rint� porty�t emeln�nk ki a sorb�l.

844-ben az arabok �ltal �madjusnak� (pog�ny var�zsl�) nevezett �szaki harcosok Hisp�ni�t t�madt�k, s ennek kapcs�n olyan nagy v�rosokat is elfoglaltak, mint C�diz �s Sevilla, pedig ezek a nagyhatalm� Cord�bai Em�rs�g k�zponti ter�letein fek�dtek! 859-862 k�z�tt egy �jabb norv�g-d�n kooperat�v portya alkalm�val a Hastings vez�relte s�rk�nyhaj�k m�r �szak-It�lia partjai el�tt t�ntek fel. Itt t�rt�nt meg a k�vetkez� eset. Luna v�ros�nak ostrom�val a vikingek sehogy sem boldogultak. V�g�l a k�vetkez� tr�kk�t eszelt�k ki: elterjesztett�k, hogy Hastings meghalt, �s mivel - �gymond � kereszt�ny volt, szeretn�k neki megadni a rendes v�gtisztess�get. A vez�r kopors�j�t n�h�ny fegyvertelen k�s�r�vel �gy a lunaiak beengedt�k a v�rosba. Itt � l�ss csod�t � Hastings felt�madt; a kopors�ban becsemp�szett fegyverek seg�ts�g�vel azt�n az ellen�ll�st m�r gyorsan lek�zd�tt�k harcosai.

Nos, r�viden ennyiben foglalhat� �ssze Norv�gia, �s a norv�g vikingek t�rt�net�nek j� k�t �s f�l �vsz�zada

http://index.hu/exit/hatkontinens/vilagkep/viking/?print