A hegyekkel k�rbez�rt telep�l�sre az �v hat h�napj�ban nem s�t be a nap, ez�rt az egyikhegy oldal�ba telep�tett t�kr�kkel vil�g�tj�k meg a f�teret. Noha a Rjukant k�r�l�lel� hegyek m�retei messze elmaradnak a magasabb hegycs�csokt�l, �pp el�g nagyok ahhoz, hogy az �v fel�ben �rny�kba bor�ts�k a falut. Ezt el�gelt�k meg a telep�l�s lakosai, �s d�nt�ttek �gy, hogy val�ra v�ltj�k Rjukan alap�t�j�nak �lm�t, s t�kr�kkel visznek f�nyt a faluba.

Az �tlet eredetileg sz�z �vvel ezel�ttr�l, Sam Eyde-t�l sz�rmazik, akinek a kezdem�nyez�s�re a telep�l�st alap�tott�k. Eyde a Norsk Hydro v�llalat alap�t�ja volt, �s a k�zelben l�v� nagy v�zes�s energi�j�b�l akart hasznot h�zni, hogy m�tr�gy�t �ll�tson el�.

Az alap�t�sakor m�g csak 300 f�s falu lakoss�ga 1913-ra t�zezerre n�tt, �s Eyde m�r ekkor gondolkozni kezdett azon, hogy lehetne a f�nyt bejuttatni a v�lgybe. A megfelel� technol�gia hi�ny�ban v�g�l ezt nem tudta megoldani, helyette egy felvon�t �p�ttetett, hogy a dolgoz�i a hegytet�r�l �lvezhess�k a nap sugarait.

Az �tletet v�g�l t�z �vvel ezel�tt �lesztette fel Martin Andersen, de a lakosok egy r�sze szkeptikus volt. V�g�l 5 milli� koron�b�l (180 milli� forint) – melyb�l 4 milli�t szponzorok adtak – meg�p�lt a h�rom tizenh�t n�gyzetm�teres t�k�r a falu �szaki oldal�n l�v� hegyoldalba. A t�kr�ket sz�m�t�g�p vez�rli, hogy mindig megfelel� sz�gben legyenek a nappal, �s �gy egy 600 n�gyzetm�teres ter�letet tudnak megvil�g�tani a falu f�ter�n.