A hegyekkel körbezárt településre az év hat hónapjában nem süt be a nap, ezért az egyikhegy oldalába telepített tükrökkel világítják meg a főteret. Noha a Rjukant körülölelő hegyek méretei messze elmaradnak a magasabb hegycsúcsoktól, épp elég nagyok ahhoz, hogy az év felében árnyékba borítsák a falut. Ezt elégelték meg a település lakosai, és döntöttek úgy, hogy valóra váltják Rjukan alapítójának álmát, s tükrökkel visznek fényt a faluba.

Az ötlet eredetileg száz évvel ezelőttről, Sam Eyde-től származik, akinek a kezdeményezésére a települést alapították. Eyde a Norsk Hydro vállalat alapítója volt, és a közelben lévő nagy vízesés energiájából akart hasznot húzni, hogy műtrágyát állítson elő.

Az alapításakor még csak 300 fős falu lakossága 1913-ra tízezerre nőtt, és Eyde már ekkor gondolkozni kezdett azon, hogy lehetne a fényt bejuttatni a völgybe. A megfelelő technológia hiányában végül ezt nem tudta megoldani, helyette egy felvonót építtetett, hogy a dolgozói a hegytetőről élvezhessék a nap sugarait.

Az ötletet végül tíz évvel ezelőtt élesztette fel Martin Andersen, de a lakosok egy része szkeptikus volt. Végül 5 millió koronából (180 millió forint) – melyből 4 milliót szponzorok adtak – megépült a három tizenhét négyzetméteres tükör a falu északi oldalán lévő hegyoldalba. A tükröket számítógép vezérli, hogy mindig megfelelő szögben legyenek a nappal, és így egy 600 négyzetméteres területet tudnak megvilágítani a falu főterén.