A Vil�g�r�ks�g list�j�ra 2005-ben egy olyan tudom�nytechnikai helysz�nt vettek fel, melynek felv�tel�t t�z orsz�g (Norv�gia, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Oroszorsz�g, �sztorsz�g, Litv�nia, Lettorsz�g, Feh�roroszorsz�g, Moldova �s Ukrajna) egy�tt k�rte. �r�somban ezzel ismerkedhettek meg! J� sz�rakoz�st!

A f�ldm�r� vonal keletkez�se

A v�dett f�ldm�r� vonal az 1800-as �vekben keletkezett Friedrich Georg Wilhelm von Struve n�met csillag�sz munk�j�nak eredm�nyek�nt.

A F�ldr�l m�r az 1500-as �vekben bebizonyosodott, hogy g�mb alak�. Isaac Newton az 1600-as �vekben utalt r�, hogy ez a g�mb a “sarkokn�l” kiss� lapos. A k�vetkez� �vsz�zadban Lappf�ldre �s Peruba k�ld�tt kutat�csoportok bebizony�tott�k e te�ria helyess�g�t. Struve elhat�rozta, hogy h�romsz�gel�si technik�val pontosan meghat�rozza a F�ld nagys�g�t �s form�j�t – mennyire is horpadt a F�ldg�mb?

A m�r�si munk�latokat 1816-ban kezdt�k el �s majdnem negyven �vvel k�s�bb, 1855-ben fejezt�k be. A f�ldm�r� vonal a Fekete-tengert�l a Jeges-tengerig terjed, 2820 km-en kereszt�l t�z orsz�gon �t �vel, 258 h�romsz�gb�l �s 265 pontb�l �ll.

A pontok k�z�l a 34 legjobb �llapot�t, valamint a kult�rt�rt�neti szempontb�l leg�rt�kesebbeket v�lasztott�k ki v�delem al� helyezend�nek. A vonal leg�szakibb pontja Norv�gi�ban, Hammerfest k�zel�ben van, a legd�libb pedig Ukrajn�ban a Fekete-tenger partj�n tal�lhat�.

Struve �s csapata m�r�si technikak�nt h�romsz�gel�st �s csillag�szati helymeghat�roz�st haszn�lt. A m�r�sek kimutatt�k, hogy 1 meridi�n fokhoz tartoz� �v hossz�s�ga a Fekete-tengern�l kb. 400 m�terrel r�videbb, mint a Jeges-tengern�l.

A Struve vonal m�r�si eredm�nyei meglep�en pontosak m�g mai szemmel n�zve is. Az alapos, j� min�s�g� eredm�nyeket t�bb tudom�nyos munk�hoz is felhaszn�lt�k, a k�s�bbiekben pedig p�ldak�nt szolg�lt a h�romsz�gel�s technik�ban. Az �rintett orsz�gokban j� alapot szolg�ltatott az ezt k�vet� t�rk�p�szeti felm�r�sekhez. Finnorsz�gban az �szaki �s d�li h�romsz�gel� vonalakat a Struve f�ldm�r� vonal k�t�tte �ssze eg�szen az 1960-as �vekig.

Az eg�sz munkafolyamatr�l kiv�teles pontoss�g� le�r�s k�sz�lt. Struve 1860-ban jelentette meg munk�j�t (Arc du m�ridien de 25� 20′ entre le Danube et la Mer Glaciale m�sure depuis 1816 jusqu’en 1855, 3 vol. and diagrams, St. Petersburg).

A m�r�si pontok �ltal�ban a m�r�si munka sor�n a szikl�ba vagy a k�be f�rt lyukak. Hab�r minden pontot nem jel�ltek meg fennmarad� m�don, a hi�nyz� pontok visszakereshet�k a koordin�t�k seg�ts�g�vel.

A Vil�g�r�ks�gek list�j�n �ltal�ban szerepl� helysz�nekhez k�pest a Struve f�ldm�r� vonal k�l�nleges. A vonal l�thatatlanul k�t egym�shoz t�z orsz�got. A v�delmet minim�lis esetben n�h�ny n�gyzetm�ternyi ter�let v�delme jelenti, �gy a m�szaki �s jogi k�rd�sek k�nnyen kezelhet�k. A v�delem al� helyez�s anyagi vonzata szint�n csek�ly, mivel a m�r�pontok �ltal�ban elhagyatott, magasan fekv� ter�leten tal�lhat�k.

A h�romsz�gm�r�st�l a m�holdig

A m�holdas f�ldm�r�s el�tt a m�r�seket m�r�pontok �ltal meghat�rozott h�romsz�gh�l�zat seg�ts�g�vel v�gezt�k. A h�l�zatban szerepl� h�romsz�gek pontos oldalhosszainak meghat�roz�s�hoz m�g egy vagy t�bb alapvonal nagyon pontos kim�r�s�re is sz�ks�g volt. Az ehhez tartoz� t�vols�gm�r�seket Struve idej�ben m�r�rudakkal, k�s�bb, eg�szen az 1960-as �vekig m�r�szalagokkal v�gezt�k, amikor a t�vols�gm�r� m�szerek haszn�lata ker�lt el�t�rbe.

Manaps�g a m�r�sekhez m�holdas helymeghat�roz�son alapul� GPS-szerkezeteket haszn�lnak, melyek legjobb m�r�spontoss�ga millim�teres nagys�grend� hib�t hordoz legfeljebb. A Finnorsz�gban is haszn�latos VRS- technol�gia (Virtual Reference Station) lehet�v� teszi, hogy a m�r�sekhez csak egy mozg� szerkezet sz�ks�ges. VRS- rendszer saj�t virtu�lis m�r��llom�st bocs�t a felhaszn�l� rendelkez�s�re, melyben a m�r�h�l� a GSM-h�l�zat k�zvet�t�s�vel megkapott �lland� GPS-pontokb�l alakul.
A f�ldm�r�vonal sz�let�sekor m�g csak k�t orsz�gon – Oroszorsz�gon �s Sv�dorsz�gon – kereszt�l haladt �t, ma ugyanezen a ter�leten t�z orsz�g tal�lhat�: Norv�gia, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g, Oroszorsz�g, �sztorsz�g, Lettorsz�g, Litv�nia, Feh�roroszorsz�g, Moldova �s Ukrajna. Ezek az orsz�gok 1993 �ta k�z�sen dolgoznak a f�ldm�r� vonal v�delm�n �s a m�r�pontok rendbehozatal�n. A Struve f�ldm�r� vonal az els� ilyen sok orsz�got �rint� vil�g�r�ks�g.

http://esestuske.geo.info.hu/?p=1211