A legrégebbi norvég haderőnemnek minősül, hiszen már a késői viking (korai középkori) korszakban létezett a leidang intézménye, ami nem volt más, mint egyfajta (többé-kevésbé önkéntes alapon nyugvó) nemzeti gárdaszerűség. Ennek az volt a lényege, hogy a norvég parasztok időről időre (általában június végén) összeálltak, hátrahagyták a földművelést, az állattenyésztést, a zsörtölődő asszonyokat és az üvöltő gyerekeket, majd hajóra szálltak és tettek pár kört a fjordok mentén, egyrészt egy kis rablással és közelharccal színesíteni a dolgos hétköznapokat, másrészt pedig elrettenteni az ellenséges dán és/vagy svéd hajókat.

A jelenlegi létszám 2900 hivatásos és 900 polgári alkalmazott, akikhez évente hozzászámolhatunk mintegy ezer sorozott állományú ifjút.

A hajóállományuk öt Nansen-osztályú fregattból, hat Ula-osztályú diesel-elektromos tengeralattjáróból, kilenc Skjold-osztályú korvettből, kilenc aknaszedő és négy műszaki-logisztikai támogató hajóból áll. A tengeralattjáróikat hamarosan (úgy értem: pár éven belül) lecserélik a Kockums német-svéd hajóépítő konzorcium A26-osaira.

Ne feledkezzünk meg az ugyancsak a haditengerészethez tartozó királyi yachtról, az 1600 tonna vízkiszorítású Norge-ről, amely (a dán mellett) a még rendszeres használatban lévő két európai királyi yacht egyike.

Az első részben említettük a haditengerészeti különleges erőket, a Marinejegerkommandoen-t. Nos, ők a bergeni és a harstadi támaszpontok környékén szoktak felbukkanni, és igencsak kemény csávók. Full kiképzésük 22 hónapig tart; innen is láthatjuk, hogy kizárólag hivatásosok lehetnek a tagjai. Minden olyan esetben őket mozgósítják, amikor az északi-tengeri kőolajfúró-tornyok biztonságát bármi veszélyezteti (terrortámadás, környezetvédők, veszett jegesmedvék és fókák, satöbbi).

2.1.) Pár szót a norvég parti őrségről (Kystvakten), akik a haditengerészet részét képezik ugyan, de 1977 óta (amikor létrehozták őket) mégiscsak saját testületi identitással rendelkeznek.

Elsődleges feladatuk a norvég érdekeltségű felségvizekre betévedő, és az ottani halállományból engedély nélkül meríteni kívánó külföldi hajók ellenőrzés alá vonása. Ehhez jelenleg 23 nagyobb és mintegy ötven kisebb járőrhajójuk van, amelyek két régiós parancsnokságba szervezve idegesítik a galád orvhalászokat: az Északi Parancsnokság (Harstad központtal), valamint a Déli Parancsnokság (Haakonsvernben).

A hetvenvalahány darab járőrhajó (és a körülbelül tucatnyi helikopter) talán rengetegnek tűnne a városligeti csónakázó tavon, talán még a Balatonon is, de emlékeztetem a tisztelt olvasóközönséget, hogy a norvég kizárólagos gazdasági tengeri övezet alsó hangon is mintegy 2,3 millió négyzetkilométer.

Azoknak mondom, akik rendszeresen hiányoztak földrajzórákról: ez úgy 25 (huszonöt) magyarországnyi terület, vagy másként: több, mint négy franciaországnyi nyílt tenger.

Az egyfajta norvég tengerészgyalogságnak minősülő, a parti őrséghez tartozó és zászlóaljnyi erőt képviselő Kystjegerkommandoen („parti vadász-parancsnokság”) 22 darab CB-90-es őrnaszáddal cikázik fel s alá a partok mentén.  Annyit még tegyünk hozzá, hogy ezek a srácok felelősek a haditengerészeti létesítmények védelméért, deaz sem meglepő, ha fel-felbukkannak a kereskedelmi kikötőkben is és olyan szúrós szemmel néznek, amire csak talpig felfegyverzett katonák képesek. Teljesen ISTAR-jellegű harci kiképzést kapnak.

http://tiboru.blogrepublik.eu/2011/04/11/a-norveg-hadsereg-2-0/