Eur�pa k�k csod�ja messze f�ldr�l Norv�gi�ba vonzza a term�szet �s a misztikum szerelmeseit.

M�g a legedzettebb vil�gj�r�k is eln�mulnak az �mulatt�l, amikor a nagy tengerj�r�k k�rnyezet�kh�z viszony�tva apr� modellhaj�kk�nt besiklanak a Sogne-fjordba. A v�z sz�l�t�l szinte f�gg�legesen meredeznek a hegyek, a helyenk�nt 900 m�ter magas, kem�ny gr�nitszikl�k csupasz falai. A rajtuk keskeny cs�kokban lecsordog�l� v�z a f�l�tt�k fekv� h�mez�k olvad�kvize. A kev�sb� meredek lejt�kbe feny�f�k kapaszkodnak, gy�keret verve a sziklareped�sekbe vagy a leperg� t�rmel�k alkotta laza halmok oldal�ba.

Gy�ny�r� term�szeti csoda

V�ratlanul, k�ptelen kontrasztk�nt, a fjordot szeg�lyez� keskeny, term�keny f�lds�vokon itt-ott elsz�rtan megb�v� apr� farmok t�nedeznek fel. A mintaszer�en rendben tartott f�lddarabok k�z�tt gazdas�gi �p�letek l�tszanak, feh�rre meszelt deszkafalakkal, pirosra vagy sz�rk�re festett hull�mlemeztet�vel.

Rendezetts�g�k m�g jobban kiemeli a k�rnyez� term�szet fens�ges l�tv�ny�t. Az �rap�lyt�l alig �rintett Sogne-fjord vize �ll�v�zszer�en nyugodt. Kanyarg�ss�ga megv�di az Atlanti-�ce�n viharos hull�mcsap�sait�l, �s n�ha csup�n a tiszta, friss leveg� enyh�n s�s illata eml�keztet arra, hogy val�ban fjordot, a tenger keskeny ny�lv�ny�t l�tni.

Tenger a sz�razf�ld�n

A Sogne-fjord csup�n egyike a mintegy k�tsz�z nagyobb �b�lnek, melyek Norv�gianyugati partvid�k�t sz�lt�pte, rojtos lobog�hoz teszik hasonlatoss�. A legsz�lesebb pontj�n �t kilom�ter sz�les fjord, mely 184 kilom�ter hosszan ny�lik be a sz�razf�ldbe, a legnagyobb �s a legm�lyebb Norv�gi�ban. Az 1200 m�ter m�ly viz� hasad�kv�lgy alja �s legmagasabb pontja k�z�tt 2100 m�ter a t�vols�g, ami csaknem 600 m�terrel t�bb, mint az amerikai Grand-kanyon�.

T�zezer �ves vid�k

E fjordokban gazdag vid�ket gleccserek alak�tott�k ki. Gr�nithegyei k�r�lbel�l 200 milli� �vesek. A gy�r�d�seiken mintegy 50 milli� �vvel ezel�tt kanyarg� foly�k kezdtek el�sz�r v�lgyeket m�ly�teni itt, majd az egym�st k�vet� j�gkorszakok alatt, ugyanezen az �ton, gleccserek cs�sztak le, tov�bb m�ly�tve a v�lgyek alj�t. Amikor 10 ezer �vvel ezel�tt, az utols� j�gkorszak v�g�n a j�g�rak visszah�z�dtak, az �rkokat el�rasztotta a benyomul� tenger.

A gleccserek v�jta v�lgyek jellegzetesen U alak�ak, meredek fal�ak, �s k�z�pt�jon �ltal�ban m�lyebbek, mint a bej�ratukn�l. Ez a Sogne-fjordra is �ll, a v�lgy bej�rat�n�l 170 m�ter m�ly v�z 50 kilom�terrel beljebb, Vadheim k�zel�ben csaknem h�tszer m�lyebb.

A gleccserek v�jta v�lgyek jellegzetesen U alak�ak, meredek fal�ak, �s k�z�pt�jon �ltal�ban m�lyebbek, mint a bej�ratukn�l. Ez a Sogne-fjordra is �ll, a v�lgy bej�rat�n�l 170 m�ter m�ly v�z 50 kilom�terrel beljebb, Vadheim k�zel�ben csaknem h�tszer m�lyebb.

A v�zparton, a foly�k deltavid�k�nek szer�ny s�ks�gain apr� v�rosok n�ttek ki, mint p�ld�ul Sogndal �s Laerdalsoyri. Aurland m�g ipari k�zpontt� is v�lt, nagy v�zier�m�vel �s alum�niumolvaszt� �zemmel.

Ezen a vid�ken m�gsem k�nny� az �let. Napf�nyes id�ben a nap nagy r�sz�ben hossz� �rny�kokat vetnek a meredek v�lgyfalak, ha pedig felh�k bor�tj�k az eget, a tenger fel�l gomolyg� k�d �that� hideget �raszt. A tengeri p�r�ss�g, a k�d �s a szit�l� es� a legel�ket ingov�nny� v�ltoztatja, ahol juhok, kecsk�k �s tehenek �rnyszer� alakjai b�kl�sznak. Mindez azonban messze f�ldr�l vonzza az utaz�kat, csak �gy, mint a viking hagyom�nyok, melyeket sok helyen m�ig elevenen �riznek.

http://www.femina.hu/utazas/ilyen_szepet_meg_nem_lattal