A rgiban mr tbb ezer ve lnek emberek. Az si idkben a norvg kirlyokat a Trondheimben tartott npgyls(Øretinget) vlasztotta meg. A Nidelva foly torkolatnl tartott gylsen minden szabad frfi rszt vehetett. I. (Szphaj) Haraldot (860 k. – 930 k.) s fit, I. (Jsgos) Haakont is itt vlasztottk meg. Olaf Tryggvason kirly 997-benKaupangennek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak kezdtk hvni. Eleinte csak kirlyi szkhely volt, ksbb Norvgia fvrosa, egszen 1217-ig.
Leif Eriksson is itt lt 1000 krl, mint Olaf kirly katonai alkalmazottja.
Trondheim vrosa a Nidelva foly torkolatnl helyezkedik el, annak kivl hajzsi adottsgai, s vdett helyzetnek kvetkeztben. A foly elg mly volt a kzpkori hajk szmra, a 17. szzad kzepn azonban egy sr- s klavina lerontotta hajzhatsgt, s a kiktt is rszben megsemmistette.
A Nidarosi katedrlis, a foly dli partjrl nzve
Trondheim 1152-tl volt szkhelye a norvg (katolikus) rseksgnek. 1537-ben aluthernus valls terjedse kvetkeztben az utols rseknek el kellett meneklnie a vrosbl.
A vros tbb nagy tzvszt is tlt. Mivel fknt fbl ptkeztek, a tzek slyos krokat okoztak. Jelentsebb tzvszek: 1598, 1651, 1681, 1708, 1717 (ktszer is), 1742, 1788, 1841 s 1842. Emellett szmos kisebb tzvsz is sjtotta a vrost. Az1651-es tzvsz sorn a vros hatrain bell az pletek 90%-a megsemmislt. Az1681-es tzvszt a vros majdnem teljes tptse kvette, Johan Caspar von Cicignon (luxemburgi szrmazs katonatiszt) irnytsa mellett. Szles sugrutak pltek, mint pldul a Munkegaten, a telekhatrokat figyelmen kvl hagyva, a tzesetek meglltsnak cljbl.
A msodik vilghbor alatt az orszg terlete nmet megszlls al kerlt 1940prilistl egszen a hbor vgig, 1945 mjusig. A nmetek a vrost Drontheimnekneveztk, kiktjt tengeralattjr-tmaszpontnak hasznltk, s tervbe vettk egy 250 000 fs j vrosrsz (Neu-Drontheim) ptst a vrostl 15 km tvolsgban dlkeletre.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Trondheim
|